2011. március 24., csütörtök

Híres mester


pirosló hunyor

Ahogy növöget a kislányom, elkezdtünk játékdalokat is tanulni. Mivel nem jár bölcsibe és ki tudja bejut-e óvodába 3 évesen, jó ha itthon sok dalt megtanul tőlem. Ezért bővítem ki a blogot egy pár gyerekjátékkal is. Ez például 5-6 éveseknek szól.

A gyerekek hosszú sorba állnak, a két szélső beszélget egymással:

-Híres mester,, itthon vagy-e?
-Itthon vagyok, épp most jöttem.
-Átengedsz-e lánchidadon?
-Nem engedlek, mert leszakad.
-Ha leszakad felaggatom.
-Mivel tudnád fölaggatni?
-Gyöngygyűrűvel, gyöngyharmattal.

Ének

Hej tulipán, tulipán,
teljes szegfű, székvirág, székvirág,
nem megyünk mi messzire, messzire,
csak a falu végire, végire,
Ott sem leszünk sokáig, sokáig,
csak huszonnégy óráig, óráig.

Mindegyik sor hangkészlete:
s s s s sls

A dalra megindul az A vég, átbújik a B I. kapun. Ekkor a B vég második tagja keresztbe tett karral áll, az ellenkező oldal felé fordulva. Az A vég ezután átbújik a II. kapun, és a harmadik gyerek is kifordul. Végül az egész sor az ellenkező oldal felé nézve, keresztbe font karral áll. Ekkor kérdi az A:
-Híres mester, szakad-e a lánc?
-Nem tudom hogy aggattad föl.
Egyenként meghúzza és sorban elszakítja őket egymástól.

2011. március 18., péntek

Katicabogárka szállj fel az égbe


hétpettyes katica

Manapság szinte minden nap találunk egy katicát séta közben. A múltkori sehogy sem akart a kezemről a kicsi lányom ujjára mászni, hát ezt énekeltük inkább neki:

Katicabogárka,
szállj fel az égbe
mond meg Istenkének
Nyissa ki a meleget
zárja el a hideget.


És a dallam:

sssl s m
s sl s m
sssl s m
sssl sfm
mrmr ddd

Tavasz van gyönyörű!



Barkaág

Hosszú téli álom után ébredek a kedvenc versemmel Áprily Lajostól. Nem kifejezetten gyerekvers, de nagyon dallamosan lehet szavalni, amit azért szeretnek a lurkók.

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?