Híres mester

pirosló hunyor

Ahogy növöget a kislányom, elkezdtünk játékdalokat is tanulni. Mivel nem jár bölcsibe és ki tudja bejut-e óvodába 3 évesen, jó ha itthon sok dalt megtanul tőlem. Ezért bővítem ki a blogot egy pár gyerekjátékkal is. Ez például 5-6 éveseknek szól.

A gyerekek hosszú sorba állnak, a két szélső beszélget egymással:

-Híres mester,, itthon vagy-e?
-Itthon vagyok, épp most jöttem.
-Átengedsz-e lánchidadon?
-Nem engedlek, mert leszakad.
-Ha leszakad felaggatom.
-Mivel tudnád fölaggatni?
-Gyöngygyűrűvel, gyöngyharmattal.

Ének

Hej tulipán, tulipán,
teljes szegfű, székvirág, székvirág,
nem megyünk mi messzire, messzire,
csak a falu végire, végire,
Ott sem leszünk sokáig, sokáig,
csak huszonnégy óráig, óráig.

Mindegyik sor hangkészlete:
s s s s sls

A dalra megindul az A vég, átbújik a B I. kapun. Ekkor a B vég második tagja keresztbe tett karral áll, az ellenkező oldal felé fordulva. Az A vég ezután átbújik a II. kapun, és a harmadik gyerek is kifordul. Végül az egész sor az ellenkező oldal felé nézve, keresztbe font karral áll. Ekkor kérdi az A:
-Híres mester, szakad-e a lánc?
-Nem tudom hogy aggattad föl.
Egyenként meghúzza és sorban elszakítja őket egymástól.

Katicabogárka szállj fel az égbe

hétpettyes katica

Manapság szinte minden nap találunk egy katicát séta közben. A múltkori sehogy sem akart a kezemről a kicsi lányom ujjára mászni, hát ezt énekeltük inkább neki:

Katicabogárka,
szállj fel az égbe
mond meg Istenkének
Nyissa ki a meleget
zárja el a hideget.


És a dallam:

sssl s m
s sl s m
sssl s m
sssl sfm
mrmr ddd

Tavasz van gyönyörű!

Barkaág

Hosszú téli álom után ébredek a kedvenc versemmel Áprily Lajostól. Nem kifejezetten gyerekvers, de nagyon dallamosan lehet szavalni, amit azért szeretnek a lurkók.

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Volt egyszer egy ember

Volt egyszer egy ember
szakálla volt kender
Fölmászott egy fára
Leesett a sárba.
Két kutya húzta
harmadik meg nyúzta
Sári néni siratta
Bodri kutya ugatta.

Ezt mondogatja mostanában az anyukám Lilinek, aki nagyon szereti. Még nem tudja, mi az hogy nyúzni, de kopasztott csirkét már látott!

Egy hasonlóan kezdődő angol mondóka.

There was an old woman who lived in a shoe.
She had so many children, she didn't know what to do;
She gave them some broth without any bread;
Then whipped them all soundly and put them to bed.

Elmentem én a szőlőbe

Elmentem én a szőlőbe
szőlőt csipegetni.
Utánam jött a kishúgom
szemet csipegetni.
Beszaladtam a nádasba
sípot csinálgatni.
Az én sípom csak azt mondja
Dib-dáb daruláb,
Ketten ettünk egy libát.

Nem minden szótagra kell számolni,akkor nagyon hosszú lenne, hanem így:

Elmen-temén-asző-lőbe
vajat-csipe-get-ni
utá-namjött-akis-hugom
stb.

A kis Jézus aranyalma

Jézus kezében aranyalmával

Íme egy újabb karácsonyi ének Doroszlóról(Alföld). A 75 éves Horváth Jánosné Kovács Mária énekelte 1968-ban Kiss Lajosnak. A felvétel megtalálható "A kis Jézus aranyalma. Régi magyar karácsonyi énekek és köszöntők "című albumon.

A kis Jézus aranyalma
Boldogságos Szűz az anyja
Két kezével ápolgatta
Két lábával ringatgatta.

Aludj, aludj én kisdedem
Aludj gyönyörű gyermekem
Nem királyné a te anyád
Szolgálatból lettem dajkád.

Ó te dudás mit szundikálsz
Fényes az ég, nem kell lámpás
//:Verjed, verjed a citerád
Jézuskának egy szép nótát://

Luca, Luca kitty, kotty

Lucázók 1926(Gönyey Sándor felvétele)


Régen a falvakat december 13.-án gyerekek járták körbe és házról házra termékenységvarázsló énekeket és verseket mondtak.
A lucázók fatuskót vagy szalmát vittek magukkal és persze tarisznyát az adományoknak. A ház küszöbén, vagy a szoba közepén énekeltek.
Az alábbi ének Zalamerenyéről való 1935-ből(gyűjt. Volly istván)




A jókívánságokat gyorsabb tempóban. az utolsó hang magasságán mondják, a csak a mondók utolsó szótagjainál ereszkednek mélyebbre.

Ennek a gazdának annyi disznója legyen
egyik ólból kifusson, a másikba befusson,
a harmadikba is jusson!
Refr.

Ennek a gazdának akkora disznója legyen, mint egy ház
akkora szalonnája, mint egy mestergerenda,
annyi zsírja, mint a kútban a víz,
annyi töpörtője, mint Dunában a föveny!
Refr.

Ennek az asszonynak, annyi tojása legyen,
mint égen a csillag, mint földön a a kövecs.
Refr.

Ennek a lánynak akkora nyelve legyen, mint egy tepszi,
úgy forogjon,, mint a pénteki kereplő.
Refr.

Doktor, patika éhen haljon!
A barmuk a zsírtól megfulladjon!
a gazdasszony sose lustálkodjon!
Refr.



Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika
Jeles napok, ünnepi szokások
Jelenlévő múlt sorozat
Planétás kiadó,1997