Tegnap volt anyák napja, amire egy hosszabb lélegzetvételű mondókás-énekes foglalkozással készültem.
A tavaszi, bárányos, állatos tematika mellett, a testmozgató, simogató, ujjasdi játékok is előkerültek. Maga a program 1-3 éves gyerekeknek szól, de mindig az adott csoportra kell igazítani hogy, melyik mondókát, éneket tanítjuk meg. Az előző baba mamás alkalomhoz képest sok az ismétlés, hiszen nem ugyanaz a közönség egy anyák napján, mint egy rendes alkalmon, de vannak újdonságok is.
Itt is eredeti gyűjtésből dolgoztam, többek között a Zenetudományi Intézet hangzóanyagából, illetve van egy rövid Csip csip csóka változat, amit a nagynénémtől gyűjtöttem, Bihardiószegről(Románia).
Itt a tegnapi anyag, szabad felhasználásra.
ANYÁK NAPI BABA MAMA
Állatos mondókák
Hány pettye van a katicabogárnak? 7.
Számoljunk el az ujjunkon 7-ig
Mutasd fel a mutatóujjadat, erre
mászik fel a katica, énekeljünk neki!
Katicabogárka, sssl s m
szállj fel az égbe s sl s m
mond meg Istenkének sssl s m
Nyissa ki a meleget sssl sfm
zárja el a hideget. mrmr ddd
Melyik az a
madár, amelyiknek fehér a tolla, hosszú lába és nyaka van és a ház tetején a
kéményre építi a fészkét? A gólya.
Mit eszik a
gólya?
Gólya, gólya,
gilice, ss mf sls
mért jársz a mocsárba ss mf sd
kígyót, békát, tücsköt, ss ll ss ff
prücsköt gyűjtök vacsorára. mm rr d d (ének)
Van egy olyan
állat, amelyiknek gyönyörű színes szárnya van, a mezőn és a kertben is
találkozhatsz vele, amikor egyik virágról a másikra libben, miközben kiszívja a
virágkehelyből a nektárt. Mi az?
Miért szereti a
lepke a nektárt? Mert édes. Tudok erről egy mondókát, mondjátok el ti is!
Lepke, lepke, szállj le,
szállj
le a kezemre!
Mézem
is van, cukrom is van,
válogathatsz
benne!
Az első sornál az egyik kezünkkel a lepkét
utánozzunk, amint leszáll a tenyerünkre, a méznél és cukornál összesimítjuk a
tenyerünket, a válogatsz-nál pedig a nyitott tenyereinket a kicsi felé
nyújtjuk.
A lepkét pillének is hívják! Azt mondják, még az édes tejet is szereti! Nahát!
Szállj le
pille, tejet adok!
Ha megiszod, majd még adok!
Melyik háziállat az, aki még
szeret belenyalni a tejes fazékba, meg a vajas bödönbe?
Hát a cica! A régi
falusi házak falára egy lyukat vájtak,
ahol éjszaka is be tudott osonni a cica, hogy el tudja kapni az egereket. Úgy
is hívják ezt a lyukat, hogy macskalyuk.
Tudok erről egy kis dalt.
Énekeljétek velem:
Cirmos cica haj,
hová lett a vaj?
Ott látom a bajuszodon,
most lesz neked jaj.
Kinek nőtt már ki a
fogacskája? De szép fogacskád van! Az egér is tud ám adni nekünk jó erős fogat,
ha kérjük. Mondjátok utánam!
Van-e fogad hófehér,
Adjál nekem vasfogat
Én meg adok csontfogat!
Ha kiesik a fogacskád, tedd a párnád alá és ne felejtsd el
elmondani a mondókát.
Öltöztetéskor mondjuk:
Bim, bamm, bim bamm,
boldog aki kint van./boldog aki bent van.
Mozgassuk meg a karokat is!
(Vagy az egész karját mozgatjuk a gyereknek,
vagy a két alkar kerülgeti egymást)
Karmozgató
Lassan
menyen a kerék
Mert nincs víz rajta elég, (lassan forgatjuk)
Gyorsan menyen a kerék
Mert van víz rajta elég. (gyorsan forgatjuk)
Fejforgató
Fogjuk meg a
gyerek fejét, forgassuk el egy kicsit!
Csavari boti csavari!
Koccintsunk össze a homlokunkat és
mondjuk!
A korsók eltörnek!
Dörgöljük össze az orrunkat!
Te is pisze,
s én is pisze
Gyere ketten, vesszünk össze.
Ringatáskor énekeljük:
Heje baba,
nincsen papa
elment (papa)a malomba
őrleni
lisztecskét
hadd süthessünk
rétecskét.ennek a legénynek/kislánynak
Most ültessétek a gyereket az öletekbe, hogy lelógjon a lába. Mondjunk hozzá egy mondókát!
A mondóka ritmusára mozgatjuk a lábát. Énekelhetjük is!
Lóg a
lába, lóga
Most nincs neki dolga
Mert ha dolga volna
A lába nem lógna.
Simogassuk meg a gyerek fejét!
A házat kiseperjük, (összeborzoljuk a hajat)
A port letöröljük, (megsimogatjuk a homlokot)
Az ablakokat becsukjuk, (lecsukjuk a szemeket)
A kulcson egyet csavarintunk. (csavarás az
orron)
Ciróka, maróka
Hol jártál
Vásárba
Mit vettél?
Pogácsát
Hová tetted?
Kis polcára
Megette a pap macskája. Hamm!
A ciróka, maróka alatt a kisgyerek arcát simogatjuk az ujjunkkal, kezünkkel.
A hová tettednél keresgélünk a hasánál, végül a hónaljánál megcsiklandozzuk.
Nagyon szeretik!
Nyissuk ki
az ujjakat a mondóka ritmusára! A hüvelyujjal kezdjük!
Ez a malac
piacra megy
Ez otthon marad
Ez kap finom pecsenyét
Ez semmit se kap
Ez a pici visít nagyon
Uiiii, uiiii, éhes vagyok! (itt megcsikizzük a
gyerek hónalját, hasát)
Ez az ujjam
cseresznyefa,
Ez az ujjam körtefa,
Ez almafa,
Ezen terem a dió,
A kicsinek egyik se jó.
Ez az ujjam vízbe esett
Ez az ujjam kihúzta és
hazavitte
Ez az ujjam lefektette
Ez az ujjam elaltatta
Hát ez a kicsi huncut fajta, nem felébresztette?
Hol lakik a
pakulár? / kisujját fogjuk a babának/
Itt lakik a pakulár?
Nem itt, eggyel feljebb! /középső ujjára csúsztatom/
Itt lakik a pakulár?
Nem itt, eggyel feljebb! /mutatóra/
Itt lakik a pakulár?
Nem itt , eggyel feljebb! /hüvelykre/
Itt lakik?
Itt lakik!
Van kutyája?
Nincs!
Akkor bemegyek!
Hamm, hamm, hamm! / Belepuszilunk a tenyerébe./
Milyen állatra vigyáz a pakulár? A juhokra!
Biri, biri, bárány,
Alig áll a lábán.Kiviszik a zöld mezőre,
Édes fűre, legelőre.
Énekeljünk egyet!
Bojtár volt a nagyapám
bojtár vagyok én is,Csak a botját hagyta rám, gazdag vagyok mégis.
Kisbáránykám mellém fekszik, szundikálunk sokszor estig
Jójcakát kívánok.
Bojtár volt a nagyapám
bojtár vagyok én is
Kisbáránykám minden reggel,
bégetéssel ébresztget fel
Kelj fel édes gazdám.
Báránykámon csengő szól
Csingilingi lánga
A furulyám is dúdol, csingilingi lánga
Kisbáránykám mellém fekszik,, szundikálunk késő estig
Jójcakát kívánok.
Fogjuk meg a kicsi mindkét fülét és kérdezzük meg:
„Kakas-e
vagy berbécs?
Ha azt feleli kakas, kukorékolást utánozva
meghúzogatjuk finoman a fülét négyszer.
Kukurigú!
Ha azt mondja berbécs, szintén meghúzzuk, de
csak egyszer hosszan:
Bee!”
(berbécs - herélt kos, ürü-birka)
Menjünk a malomba! Mutasd a tenyered! Nézzük
meg, mit őröl a vizimolnár?
(a következő sorokat lassan kell mondani és a
kezünkkel őrlő mozdulatokat kell csinálni)
Ő-röl bú-zát,
őröl ár-pát,
ő-röl rozsot is,
(a következő sorokat gyorsan kell mondani és a
kezünkkel őrlő mozdulatokat kell továbbra is csinálni)
kukoricát, kukoricát kukoricát.
Énekelhetünk is
Jár a malom Kiti-kati(az egyik tenyerünkben őrlő mozdulatokat teszünk az öklünkkel)
A sok búzát megőröli
Éjjel nappal csak azt mondja
Kiti-kati, Kiti-kati, Kiti-kati katt! (kattra
tapsolunk egyet)
Összeütjük
az öklünket:
Keverünk, kavarunk tésztát sütünk
A tésztára cukrot hintünk
A paprikára borsot törünk
A dologtól nem félünk
Ragyog minden edényünk.
Áspis
kerekes(körözünk a gyerek tenyerén a
kezünkkel)
útifüves, leveles(hosszú és kerek formákat
rajzolunk a tenyerébe az ujjunkkal)
bíbola, bíbola, (végigsimítjuk a négy
ujját a kezünkkel)
paccs, paccs, paccs!(becsapunk 3x a
tenyerébe
(mind a két tenyéren eljátsszuk)
Játsszunk
csípkedőset!
Csipp, csipp, csóka, vak varjúcska
komámasszony kéreti a szekerét
nem adhatom oda
tyúkok ülnek rajta.
hess, hess, hess…
Csípi csóka, s l s m
vak varjúcska s l s m
holló kopácsolja. sfmr d d
(Bihardiószeg)
Ha van
szekér, akkor van ló is! Üljünk fel a lóra!
Így mennek a szászok, így mennek a szászok(lassan, egyenletesen)
Trappolnak a törökök, trappolnak a
törökök(gyorsan, aprókat ugrálva)
Vágtat, vágtat, vágtat a magyar. (váltott
lábbal hullámoztatjuk a térdünkön a gyereket oldalra döntögetve)
Így
lovagolnak a hölgyek, így lovagolnak a hölgyek (lassan lovagoltatjuk)
A huszárok így ügetnek, a huszárok így ügetnek
(ritmusosan gyorsan lovagoltatjuk)
A parasztok így döcögnek, a parasztok így
döcögnek (oldalra döntögetjük)
A gyerekek mind leesnek(a két lábunk közé
esnek)
Ha megütötte a lábát a kicsi, ezt
mondjuk:
Háj, báj, varjúháj
Ha megkenjük, majd nem fáj.
Patkoljuk meg a lovakat!
Ráteszem a patkót, (rárajzoljuk
a patkót a talpára)
Megszögelem, (mutatóujjunkkal kijelöljük a szögek helyét)
Belekalapálom,(öklünkkel belekalapáljuk)
Megreszelem,(tenyerünkkel megreszelgetjük)
Megsimálom,(lesimítgatjuk)
Kész, futhat a kiscsikó!(végül lovagolunk egyet).
Có, fel! - Có, fel a lóra,
Induljunk már Makóra!
Szénát, zabot a lónak,
Abrakot a csikónak!(végig egyenletesen)